Ugrás a tartalomra
AVE StudioÜgynökségeknekENHU

Szakácskönyv

Mit tud rólad a ChatGPT? Ingyenes önteszt tizenkét kérdéssel

Egyetlen kérdés egyetlen válasza nem mérés — a szórás maga az eredmény, és pont azt szokták elhagyni.

Frissítve ·

Az AI-láthatóság mérésének a legolcsóbb változata az, ha magad kérdezel. Nem helyettesíti a rendszeres, statisztikai mérést, de egy délután alatt megmondja, hogy nagyjából hol állsz, és — ami fontosabb — hogy melyik rétegben van a problémád. A kulcs a kérdések SORRENDJE: előbb név nélkül kérdezel, mert az mutatja meg, hogy egyáltalán eszébe jutsz-e; és csak utána segítesz rá, mert a rásegítés után már nem azt méred, amit akartál. A második kulcs az ismétlés: ezek a rendszerek nem determinisztikusak, ugyanarra a kérdésre futásonként mást írhatnak, tehát egyetlen válasz egyetlen minta, nem eredmény. Aki egyszer megkérdezi, benne van, és megnyugszik, az egy szerencsés mintát nézett meg. Ez a recept végigviszi, mit kérdezz, hányszor, és hogyan írd le az eredményt úgy, hogy két hét múlva összehasonlítható legyen. A tizenkét kérdést nem kell kézzel összeraknod: a végén van egy űrlap, ami a márkanevedből és a kategóriádból legenerálja őket, és a pontozótáblát is.

Az eljárás

  1. Írd le, mire akarsz választ kapni

    Ne azzal kezdd, hogy „mit tud rólam”. Kezdd azzal, hogy melyik vásárlói kérdésnél akarsz megjelenni. Írj le három-négy olyan mondatot, amit egy valódi vevő tényleg beírna — kategóriával, piaccal, esetleg költségkerettel, de a NEVED NÉLKÜL. Ez lesz a készlet gerince. Ha nem tudod ezeket megfogalmazni, az önmagában eredmény: a pozicionálásod nincs olyan formában, amit egy kereső vagy egy modell megfoghatna.

  2. Kérdezz előbb név nélkül

    Az első hat kérdés a névtelen blokk: a kategóriádra, a problémára, az alternatívákra kérdezel rá. Ez méri a valódi tétet — hogy eszébe jutsz-e a modellnek olyankor, amikor senki nem súgott. Jegyezd fel, kik jönnek elő helyetted; ez a lista önmagában is használható, mert megmutatja, kiket kezel a rendszer a kategória alapértelmezett szereplőiként.

  3. Utána segíts rá, fokozatosan

    A második hat kérdés a rásegített blokk: előbb a kategória plusz a piac szűkítésével, aztán már a márkaneveddel. A cél annak elkülönítése, hogy nem ismer, vagy ismer, de nem sorol be oda, ahova te tartozónak gondolod magad. Ha a neveddel pontosan leír, de a névtelen kérdéseknél sosem jössz elő, akkor nem tudás-, hanem besorolási vagy bizonyíték-problémád van. Ha a neveddel is mást ír le, az entitás-kétértelműség.

  4. Kérdezz többször, és váltogasd a sorrendet

    Minden kérdést tegyél fel legalább háromszor, külön beszélgetésben — nem egymás után ugyanabban, mert az előző kérdés befolyásolja a következőt. A sorrendet is váltogasd a körök között. Ez a lépés az, amit a leggyakrabban kihagynak, és emiatt születnek a magabiztos, de hamis állítások mindkét irányban: a „benne vagyok” és a „nem is ismernek” egyaránt lehet egyetlen minta.

  5. Pontozz arányként, ne igen/nemként

    Kérdésenként jegyezd fel, hány futásból hányszor jelentél meg, és hogyan: néven nevezve, körülírva, vagy forrásként hivatkozva. A három nem ugyanaz. Egy „megnevezés 3/3” és egy „megnevezés 1/3” között üzletileg óriási a különbség, miközben mindkettő „benne vagyok”-nak látszik. Írd fel a dátumot és azt is, melyik felületen kérdeztél — a felületek eltérnek, és az összemosásuk értelmetlen átlagot ad.

  6. Ismételd meg ugyanazzal a készlettel

    A mérés akkor ér valamit, ha van mihez hasonlítani. Tedd el a kérdéssort változatlanul, és futtasd újra egy-két hónap múlva, ugyanúgy, ugyanannyiszer. Ha közben változtatsz a kérdéseken, elveszted az összehasonlíthatóságot — és a leggyakoribb önbecsapás az, amikor a következő körben „jobb” kérdéseket teszünk fel, és a javulást a saját munkánknak tulajdonítjuk.

Gyakori kérdések

Hányszor kell megkérdezni?
Ehhez az ingyenes szinthez legalább háromszor, kérdésenként, külön beszélgetésben. Ez arra elég, hogy a nyilvánvaló eseteket elválaszd — a 0/3 és a 3/3 különbsége valós. Arra viszont nem elég, hogy két időpont közti kisebb változásról bármit állíts; ott már intervallumot kell számolni.
Miért kell név nélkül kezdeni?
Mert a rásegítés után már nem azt méred, amit akartál. Ha a kérdésben szerepel a márkaneved, a modell arról fog beszélni — ez azt méri, hogy TUD-e rólad, nem azt, hogy ESZÉBE JUTSZ-e. Üzletileg a második az érdekes, és csak a névtelen blokk méri.
Melyik felületen érdemes kérdezni?
Legalább egy olyanon, amelyik forrásokat is mutat, és egy olyanon, amelyik nem. A kettő különbsége maga a diagnózis: ha a forrásos felületen ott vagy, a másikon nem, akkor megtalálható vagy, de a modell nem tud rólad fejből — más javítás tartozik a kettőhöz.
Mit kezdjek azzal, ha versenytársak jönnek elő?
Jegyezd fel őket, mert ez az egyik legolcsóbb piaci információ, amit kaphatsz. Ha ugyanaz a három név jön vissza minden körben, akkor a rendszer őket kezeli a kategória alapértelmezéseként. Nézd meg, mely oldalaikat idézi a válasz — az megmutatja, milyen tartalmat talál idézhetőnek az adott felület.
Ez helyettesíti a fizetős mérést?
Nem, és nem is arra való. Az önteszt egy pillanatkép, amit te futtatsz, a te kérdéseiddel, kevés ismétléssel. A rendszeres mérés attól más, hogy a kérdéskészlet a valós keresletből származik, az ismétlésszám elég a konfidencia-intervallumhoz, és a változás statisztikailag elválik az ingadozástól. Az önteszt viszont pont arra jó, hogy eldöntsd, van-e egyáltalán értelme továbbmenni.

Források

  1. OpenAI — Bots (a keresési és a tanító UA szétválasztása). https://developers.openai.com/api/docs/bots
  2. Perplexity — Crawlers (a forrásmutató felület retrieval-oldala). https://docs.perplexity.ai/docs/resources/perplexity-crawlers