Ugrás a tartalomra
AVE StudioÜgynökségeknekENHU

Szakácskönyv

llms.txt: mi az, kell-e, és hogyan néz ki helyesen

Egy olcsó, jól definiált fájl, amiről ma senki nem tudja bizonyítani, hogy bárki olvassa — és pontosan ezt kell tudnod róla, mielőtt megcsinálod.

Frissítve ·

Az llms.txt egy javaslat: egy Markdown-fájl a domain gyökerében, ami emberi és gépi olvasónak egyaránt megmutatja, mik a site legfontosabb oldalai, és egy mondatban mit tartalmaznak. A logikája ugyanaz, mint a sitemapé vagy a robots.txt-é — csak nem szabvány, hanem közösségi javaslat, és a szerepe sem a hozzáférés szabályozása, hanem a tájékozódás segítése. Az őszinte helyzetjelentés 2026 augusztusában ez: a fájl formátuma jól definiált és olcsón előállítható, de a nagy AI-szolgáltatók egyikének nyilvános dokumentációja sem írja le, hogy olvasná. Ez nem azt jelenti, hogy értelmetlen — azt jelenti, hogy a hasznosságát ma nem lehet bizonyítani, és aki ezt garantálja neked, az többet állít, mint amennyit tud. Ez a recept végigviszi a formátumot és a helyes tartalmat, aztán megmondja, mikor éri meg egyáltalán a fél óra. Egy dolgot érdemes előre tisztázni: az llms.txt nem hozzáférés-szabályozás. Nem tilt és nem enged semmit — arra a robots.txt való. Aki a kettőt összekeveri, jellemzően azt hiszi, hogy az llms.txt-tel korlátozza, mit tanulhatnak róla; valójában csak ajánl.

Az eljárás

  1. Döntsd el, mit akarsz megmutatni

    Az llms.txt nem a sitemap másolata. A sitemap teljességre törekszik, az llms.txt válogatásra: azt mondja meg, mi a fontos, és miért. Írd össze azt a tíz-harminc oldalt, amit egy rólad tájékozódó embernek is odaadnál — a kategória-lapokat, a módszertant, a fogalomtárat, a bizonyítékokat. Ha egy oldal nem fér bele ebbe a mondatba, hogy „ezt azért mutatom, mert…”, akkor nem tartozik ide.

  2. Tartsd a formátumot

    A fájl Markdown, a gyökérben, `llms.txt` néven. Egy `#` szintű H1 a site nevével; alatta egy `>` blokk-idézet egy mondatos összefoglalóval; utána `##` szintű szekciók, és azokban linkek `- [Cím](URL): egy mondat leírás` alakban. A leírás nem opcionális díszítés, hanem a fájl lényege: a linklista önmagában nem ad többet, mint a sitemap. Ha egy szekció túlnő tizenöt-húsz tételen, bontsd tovább — az olvashatóság itt a cél, nem a teljesség.

  3. Generáld, ne gépeld

    Ez a legfontosabb lépés, és a leggyakrabban kihagyott. Egy kézzel vezetett llms.txt pontosan addig helyes, amíg valaki emlékszik rá — az első új oldalnál elavul, és onnantól rosszabb, mintha nem lenne, mert magabiztosan hiányos képet ad. Vedd ugyanabból a listából, amiből a sitemap épül, és generáld a fájlt a build részeként. Nálunk ugyanaz az útvonal-tömb adja a sitemapet és az llms.txt-et, tehát a kettő nem tud szétcsúszni; ez nem elegancia, hanem az egyetlen mód, hogy ne kelljen bízni az emlékezetben.

  4. Írj leírásokat, ne címeket ismételj

    A leírás mezőben ne a cím parafrázisa álljon. Azt írd le, mire válaszol az oldal, és kinek. Egy jó leírás önmagában is megáll: ha csak azt olvasod, tudod, érdemes-e megnyitni. Kerüld a marketing-jelzőket; egy „iparágvezető megoldás” nulla információt visz, egy „a mérés módszertana: mit mérünk, hányszor, és mit nem ígérünk” viszont pontosan elhelyezi az oldalt.

  5. Tedd ki, és ellenőrizd, hogy tényleg kiszolgálódik

    A fájl legyen elérhető a `/llms.txt` útvonalon, `text/plain` vagy `text/markdown` típussal, 200-as válasszal. Ellenőrizd le kérésből, ne a repóból: a fájl jelenléte a verziókezelőben nem bizonyítja, hogy a szerver ki is adja — ez a hibaosztály nálunk élesben előfordult egy másik statikus fájlnál. Ha van CDN vagy edge-réteg, nézd meg onnan is.

  6. Írd bele a folyamatba, hogy frissüljön

    Ha a generálás a buildhez van kötve, ez ingyen van. Ha nincs, tegyél mellé egy ellenőrzést, ami bukik, amint a fájl eltér attól, amit a generátor ma előállítana. A cél nem az, hogy egyszer helyes legyen, hanem hogy ne tudjon némán elavulni — ugyanaz az elv, mint minden más generált artefaktumnál.

Gyakori kérdések

Kötelező az llms.txt?
Nem, és nem is szabvány. Közösségi javaslat, amit bárki követhet; nincs mögötte szabványtestület, és nincs olyan szolgáltató, amelyik megkövetelné. Aki azt mondja, hogy „kell”, az egy javaslatot ad ki előírásnak.
Mi a különbség az llms.txt és a robots.txt között?
Más a rendeltetésük. A robots.txt hozzáférést szabályoz: megmondja, mit szabad lekérni. Az llms.txt tájékoztat: megmondja, mi a fontos és miről szól. A robots.txt-et a nagy gyűjtők dokumentáltan figyelembe veszik; az llms.txt olvasását egyikük sem dokumentálja. A kettő nem helyettesíti egymást, és nem is versenyeznek.
Elég a sitemap helyett?
Nem, és nem is arra való. A sitemap gépi felderítésre készült, teljességre törekszik, és a keresők dokumentáltan használják. Az llms.txt válogatás emberi és gépi olvasónak, kontextussal. Tartsd meg mindkettőt; ha csak egyet tudsz karbantartani, a sitemap az, aminek bizonyíthatóan van hatása.
Mi kerüljön bele, ha kicsi a site?
Ugyanaz a szabály: az, amit egy tájékozódó embernek is odaadnál. Öt jó tétel jobb, mint harminc, amiből húszat te sem tudnál megindokolni. Ha a teljes site tíz oldal, akkor tíz oldal — a válogatás értéke a leírásokban van, nem a szűrésben.
Ártani tud, ha rossz?
Közvetlenül nem, de egy elavult llms.txt magabiztosan hibás képet ad — például olyan oldalakat ajánl, amik már nem léteznek. Ezért szól a harmadik lépés a generálásról: a kézzel vezetett változat nem attól rossz, hogy nehéz, hanem attól, hogy némán romlik el.

Források

  1. Az llms.txt javaslat leírása. https://llmstxt.org/
  2. OpenAI — Bots (a dokumentáció nem említi az llms.txt feldolgozását). https://developers.openai.com/api/docs/bots
  3. Anthropic — crawler-dokumentáció (ugyanígy nem említi). https://support.claude.com/en/articles/8896518-does-anthropic-crawl-data-from-the-web-and-how-can-site-owners-block-the-crawler